Tudnivalók a termékekről

Az ezüst fehér, erősen fénylő, az arany után a legrégebben ismert nemesfém. Fém állapotban is előfordul, de többnyire, mint vegyület található érceiben. Rendkívül kedvelt anyag a szépsége, a tartóssága és a széles körű felhasználhatósága miatt, már több mint 6000 éve.

Az ezüst az összes fém között a legjobb hő- és elektromos vezető. Az arany után a legjobban megmunkálható anyag. Hajlékony, kiválóan nyújtható. 1 gramm ezüstből 1800 méter huzalt lehet készíteni.

Az ezüstnek van a legnagyobb fokú fényvisszaverő képessége. Egy ezüsttükör a látható fénysugarak 95%-át képes visszaverni. (A legtöbb tükör ezüst felhasználásával készül.)

Az ezüst mint alapanyag felhasználásra kerül a fototechnikában, gyógyászatban, vegyiparban, villamos iparban, elektrotechnikában, galvanotechnikában, és nem utolsó sorban az ötvösművészetben. Készülnek belőle pénzérmék, ékszerek, kegytárgyak, dísztárgyak, használati tárgyak.

Mi is az a Sterling ezüst?

A Sterling (törvényes finomságú, teljes értékű, valódi) ezüst 92,5%-ban tartalmaz ezüstöt, és 7,5%-ban valamilyen más fémet, rendszerint rezet is. A Sterling ezüst húzószilárdsága majdnem kétszerese, keménysége több mint kétszerese a tiszta ezüstnek.

Hogy kezeljük ezüst ékszereinket?

Az ezüst sem alacsony, sem magas hőmérsékleten gyakorlatilag nem oxidálódik. Az ezüsttárgyakon látható feketés-szürke elszíneződés nem oxid, hanem az ezüst kénnel alkotott vegyülete. A városok levegője egyre több kénvegyületet tartalmaz, amely az ezüsttel nedvesség hatására ezüst-szulfidot (Ag2S) alkot. (Érdemes figyelni egyes kozmetikumok hatását az ezüstékszer elszíneződésénél, és vagy egyik, vagy másik viselését, használatát hagyjuk el.) Ezért a tárgy felületén előbb barna később koromfekete bevonat keletkezik. (Zöld és barna patina is keletkezhet az ezüstön.) Ez a réteg a kereskedelemben kapható ezüsttisztító folyadékkal eltávolítható. Hogy sokáig megmaradjon az ezüst ékszer újszerű állapota, és időben megakadályozza a vastagabb ezüst-szulfid réteg kialakulását törölgesse rendszeresen karcolásmentes, puha anyagból készült, ezüsttisztító kendővel.

Figyelem! Az ezüsttisztító folyadékot csak kő vagy gyöngy nélküli, nem antikolt ékszerek, tárgyak tisztítására használja! A nagy tisztaságú ezüst makacsabb szennyeződésével is igen jól elboldogulnak.

A szappanos víz szintén segít megőrizni az ékszer szépségét, de azt soha ne felejtsük el, hogy a szárazra törlésnél semmiképp ne használjunk papírtörölközőt, papír zsebkendőt, csakis lágy, puha ruhát.

Ne tegye termálvízbe, mert az ékszeren azonnal ezüst-szulfid bevonat képződik.

Ha nem viseli ezüstékszereit, tárolja légmentesen zárt, száraz helyen. Önzáró tasak, vagy egy erszény kiválóan alkalmas erre a célra. Ez segít megőrizni ékszerei csillogását és még csak véletlenül sem karcolja őket semmilyen más tárgy.

Soha ne tegye ezüst ékszereit klórba, sós vízbe, szódába. Ne felejtse el, hogy néhány háztartásban található tisztítószer alapja a klór tartalmú fehérítés; ezek elszínezhetik, illetve oldhatják a drágaköveket.

Soha ne használjon ultrahangos tisztítót, szalmiákszeszt, vagy bármilyen más vegyi anyagot drágakövek tisztításához; különösen türkiz, malachit, ónix, lapis lazuli (lazúrkő) és opál esetében, mert ez könnyen a kövek elszíneződését okozhatja. Törölgesse egyszerűen puha, nedves ruhával.

Ha az ékszer drágakövet vagy gyöngyöt tartalmaz, ne tegye vízbe, mert a foglalás esetleg meglazulhat. Soha ne használjon fürdetős, vagy csiszoló hatású tisztítót drágaköveihez.

A fémjelzés történetéből (Fémjelek) Az ötvöstárgyak kötelező bélyegzése a különböző országokban a céhek megalakulása óta ismert. Magyarországon az ötvösjegyek használatának legkorábbi emlékei 1370-ből származnak. A kutatók adatokat találtak arra, hogy országunkban 1504-ben már a készítőkön (mesterjegyen) kívül a céh próbabélyegének beütését is előírták. A céhek a mesterjegy használatát és a céhmesterek próbakötelezettségét (azaz a nemesfém vizsgálatát) írták elő. 1867. január 1-jétől a nemesfémek finomságának vizsgálata az Osztrák-Magyar Monarchiában állami hivatalok hatáskörébe került és itthon is az osztrákhoz hasonló fémjelzési törvény lépett életbe., amely szerint Magyarországon és Ausztriában egyező fémjeleket használtak és az addigi karát és lat helyett pedig a nemesfém ötvözetek finomságát ezredrészekben fejezték ki. A forgalomba hozható arany- és ezüsttárgyak finomságát 4 fokozatban állapították meg. A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte. A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték. A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek. Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Ausztriában a hivatalok megkülönböztetése A-tól N-ig terjedt, Magyarországon belül pedig a P-től V-ig terjedő betűket használták. A Monarchia felbomlása után megszűnt a közös fémjelzés Ausztriával. Magyarországon 1937-ig az Osztrák-Magyar Monarchia fémjeleit használták. Az 1937 szeptemberében életbe lépett új fémjelzési törvény megváltoztatta az addig elfogadott finomsági fokokat és új rajzolatú fémjeleket vezetett be. A finomságvizsgálatot és a fémjelzést a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet hatáskörébe utalta. 1966. január 1-jétől a nemesfémtárgyakra új finomsági fokok és fémjelek léptek életbe. 1999. januárjától került sor a legújabb fémjelek bevezetésére.

Ékszereinket minden esetben a NEHITI hivatalosan bevizsgálta!